MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2013.10.10. 14:14,   Szöveg: MTSZ

Íme a felmérés eszközei!

Nehéz feladatra vállalkozott az MTSZ, amikor elvállalta az Országos Kékkör teljes útvonalhálózatának különösen precíz felmérését.

A felmérés nemcsak abban különleges, hogy az 1–2 méteres pontosságot célozta meg, hanem az összegyűjtött adatok tekintetében is. Eddig hazánkban még nem készült ilyen átfogó, szisztematikus és egyidejű méréseken (4 hónapon belül; 06. 13 – 10. 02) alapuló munka. A különleges feladatra egy földmérők által használt eszköz speciálisan beállított változatával – egy hónap tesztidőszakot követően – fogtak neki a kiválasztott felmérők.

 

A feladat tehát különleges és egyedi volt, követendő példákból pedig nem lehetett jól bevált ötleteket meríteni. A felmérés során két technológiát kellett integrálni.

  1. A geodéziai felmérés módszerét, például ahogy egy telek sarokpontjait mérik ki cm-es pontossággal, majd a pontokat egyenként, akár több órás munkával rögzítik.
     
  2. A terepi, úgynevezett trackelési technológiát, ahol a közel 5 km-es sebességgel haladó felmérő műszerének méterenként rögzítenie kell a megtett útvonal koordinátáit (naponta 15- 20 ezer pont) és a nyomvonalon kívül több, esetenként akár több száz POI-t (point of interrest), azaz a természetjárók szempontjából fontos, érdekes vagy különleges pontot is manuálisan kell rögzítenie a gépet kezelő személynek – különböző típusmegjelöléssel, fényképpel, rövid szöveges leírással, attribútumokkal együtt.

 

A feladatot még három tényező nehezítette. Az egyik, hogy a felmérési helyszínek hegyi szakaszain (esetenként az Alföldön is) nem állt rendelkezésre megfelelő minőségű mobilnet-elérési lehetőség, más szóval kevés volt a térerő, másrészt pedig a GPS-műholdak vétele sok helyen a lombkorona sűrűsége miatt volt tökéletlen. A különböző völgykatlanokban, északi lejtős szakaszokon szintén nehézkes volt a felmérés, mivel a műholdak jelentős része takarásban volt.

 

A műszer kiválasztásánál figyelembe kellett venni a felmérők esetenként igen nomád körülményeit is, mert előfordulhatott, hogy több napig nem voltak WIFI közelében, de a 230 volt sem állt állandóan rendelkezésre a töltéshez. 

 

 

A GLONASS 

o Az első GLONASS (GLObal NAvigation Satellite System) műholdat 1982 októberében lőtték fel. A teljes kiépítésben a 24 darab GLONASS műhold 19 100 km-es magasságban, közel kör alakú pályán kering három pályasíkban (inklinációja 64.8º), melyek 120º-os szöget zárnak be egymással. A pályánként 8 műhold egyenlő távolságra van egymástól, egy teljes pálya megtétele kb. 11 óra 15 percig tart. A műholdak pályáját úgy tervezték meg, hogy egyszerre legalább 5 holdat lásson a felhasználó.

 


A rendszer műholdjai két jelet sugároznak folyamatosan: a SP szabványos pontosságú jel (57-70 m pontosság), a HP katonai jel pedig nagy pontosságú.

 

 

A polgári felhasználók számára csak az SP hozzáférés engedélyezett, ezt azonban nem rontják el mesterségesen. 2006. novemberben 16 pályán lévő műhold közül 11 működött rendszeresen, így a rendszer helymeghatározási feladatokra már alkalmazható és a kombinált GPS/GLONASS vevők is megjelentek és elterjedőben vannak.


További információk

Fontos szempont volt az eszköz kiválasztásánál, hogy a műszer alkalmas legyen a GLONASS-műholdak vételére is, mivel a GPS- és a GLONASS-műholdak együttesen fedettebb környezetben is (erdő, város) sokkal biztosabban képesek meghatározni az adott koordinátákat. Ennek oka, hogy az égbolt kitakarása miatt bizonyos esetekben nem látszódik elegendő GPS-műhold. Ha a készülék egyidejűleg nem veszi legalább 5-6 műhold jeleit, vagy csak nagyon rossz geometriával lehet őket fogni, akkor a mérés pontatlan lesz. Tehát egy erdőben a GLONASS-műholdak segítik a pozíció megfelelő pontosságú kiszámítását, de ez önmagában nem javítja a pontosságot, viszont növeli annak a valószínűségét, hogy az adott helyen megbízható pozícióadatot kapjunk.

 

A kiválasztott műszernek alkalmasnak kellett lennie arra is, hogy folyamatosan rögzítse a nyomvonat, hogy méterenként automatikusan “rakja le” a pontokat. Fontos szempont volt a kiválasztás során az is, hogy a GPS-hez csatlakoztatható legyen hordozható GNSS-antenna (a képeken a felmérők hátizsákjából kilógó, ufó formájú tárgy), amely egyrészt a GPS-jelet erősíti, másrészt magasabb helyen van, mint a kézben tartott GPS-készülékek, de a kezelőegység mégis kézre esik az adatok rögzítéséhez.


Előnyként jelent meg eleinte, hogy csak egy akkumulátort kell töltögetni, “életben tartani”, mivel az antenna a vezérlőegységből kapja a tápellátást kábelen, később azonban ez hátrányként nyilvánult meg a gyakorlatban, mivel az összekötő kábel meglehetősen sérülékeny ilyen kemény terepi viszonyok között, esetenként szúrós bozótosban, ágak között bujkálva.

 

 

 

A rendszer képes a mért adatokat utólagosan feldolgozni és korrigálni a referenciaállomások adataival, akár több nappal később is.


Az utólagos helyesbítéshez és dokumentáláshoz mind fényképek, mind hangfájlok rögzítését biztosította a műszer.


Olyan általános szempontok is befolyásolták a döntést az eszköz kiválasztásánál, mint például a “terepállóság”, a garancia vagy az alkatrészellátás.

 

 

Mi a különbség a GPS és a GLONASS rendszer között?

o A GLONASS frekvencia felosztású (FDMA), míg a GPS kód felosztású (CDMA) többszörös hozzáférésű rendszer.

 

Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a GPS rendszer esetében mindegyik műhold azonos frekvencián sugároz holdanként más-más kódot (CDMA), míg a GLONASS esetében a kód azonos, viszont a frekvencia minden műhold esetében más (FDMA).

Végül az árakat is figyelembe véve a Promark 120-as készüléket és a hozzá tartozó ASH-660 L1 külső GNSS-antennát vásároltuk meg a felméréshez. Az eszköz tartalmazza az ASHTECH Z-blade technológiát, amely képes külön-külön és együttesen is kezelni a GPS, a GLONASS és a GALILEO műholdas helymeghatározó rendszereket, illetve javítani a GLONASS okozta hibákat.

 

 

A felmérési módszertan a TTR (Természetjárok Térinformatikai Rendszere) rendszertervében rögzített adatbázis-struktúra alapján került kialakításra, ahol a nyomvonalakon kívül több mint 60 különböző típusú POI-t határoztunk meg, amelyeket a felmérők a kéktúra útvonalának megközelítőleg 50 méteres körzetében mértek fel. Az esetenként javasolt alternatív nyomvonalak felmérésén túl a jelzéssel rendelkező elágazásokat is rögzítették a műszerrel, oly módon, hogy 10-20 méterre bementek minden egyes útvonalszakaszra, majd onnan vissza, ami egy ötös elágazásnál pihenő szemlélőre furcsa benyomást tehetett – mintha egy eltévedt turista lelkesen keresné a hazavezető utat. A felmért elágazások – nyers adatokon alapuló – összesített hosszúsága 122,38 km.

 

 

A két technológia ötvözete, a módszertan és a 4 db mérőműszer kiállta a terheléses próbát és a csúcsra járatást. Elkészült az Országos Kékkör teljes magyarországi szakaszának felmérése 4 hónap alatt. Ez összességében 2706,13 km-t és 13586 db POI-t, összesen közel 30 GB nyers adatot jelent, ami messze nem a végleges adatmennyiség, mivel a feldolgozás és a pótfelmérések során ezek a számok változhatnak. Az útvonal összesített hossza nem a Kékkör hivatalos hosszát jelenti, mivel azt csak az utófeldolgozás munkálatai után lehet majd megállapítani. A jelenlegi útvonalfelmérések hossza tartalmazza az alternatív útkeresések és az esetleges eltévedések hosszát is. Be kell vallani azt is, hogy azért van olyan, amit a felgyülemlett tapasztalatok alapján ma már másképp csinálnánk.

 

Most kezdődik a nyers adatok feldolgozása, ellenőrzése, valamint térinformatikai rendszerbe integrálása, de erről inkább a sorozat következő cikkeiben számolunk majd be.

 

 

 

 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. szeptember
Herczeg Kinga:
Helix
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...