MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2015.12.28. 10:00,   Szöveg: Lénárt Léni,   Fotó: Szatmári Zoltán, www.temple-tour.eu

Kardos sellőt is megcsodálhatsz a fakazettás templomokban

Aki járt már festett fakazettás református templomban, az tudja, hogy akár egy órát is el lehet tölteni a mennyezet különleges mintázatainak nézegetésével, amelyek nem egyszer mesebeli hangulatot idéznek. A színes, faragott, gazdag díszítésű szószékről nem is beszélve. Most a Tiszaháttól az Ormánságon át Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebbjeit mutatjuk meg.

1. Csaroda – Ahol rád mosolyognak a szentek

 

 

Fotó: Szatmári Zoltán

Különleges élményben lehet részed, ha felkeresed a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falvak egyik legszebb, 13. századi, román stílusú templomát Csarodán. A faluban és környékén már a honfoglalás idején éltek emberek, nevét az itt folyó Feketevíz-patak szláv elnevezése után kapta (Csernavoda). A ligeterdő közepén álló templomban a hajó északi falát szebbnél szebb helyreállított freskók díszítik, a szenteket finom mosollyal az ajkukon ábrázolta alkotójuk, alakjuk harmóniát, békét sugároz. Ülj le egy picit, és add át magad a magával ragadó atmoszférának. Megéri. Mert egészen más a hangulata a szentélynek, ahol komoly, mesterien kidolgozott falképek fogadják a látogatókat, az ablak belsejében például Szent Katalin és Szent Erzsébet látható.

 

Fotó: Szatmári Zoltán  Fotó: Szatmári Zoltán

A gyönyörű életfás, szív- és tulipánmotívumos minták a 17. század közepén kerültek a szentély és a hajó felső részébe, míg a templom kazettás mennyezete és a bútorok a barokk kor meseterének keze nyomát dicsérik. Ha kigyönyörködted magad, érdemes egy pici kitérőt tenned a Csarodától mindössze 2 km-re fekvő Tákos templomához. A parányi zsindelytetős épület nemcsak azzal tűnik ki a hazai templomok közül, hogy a kevés paticsfalú épületek egyike, de csodásan kifestett, 58 kazettából álló mennyezete is örök emlék marad.



2. Csenger – Koszorúk, liliomok, tulipánok

 

 

Fotó: temple-tour.eu

A Magyarország északkeleti sarkában megbújó városka közvetlenül a román határ mellett fekszik. Hírnevét főleg a 14. században épült, piros-fekete téglákból kirakott gótikus stílusú református templomnak köszönheti, amely nemcsak méreténél fogva és vakolat nélküli, jellegzetes díszítési módja miatt emelkedik ki a régió többi templomai közül. A szemet gyönyörködtető épület falai között a reformátusok több zsinatot is tartottak annak idején. Közülük is a leghíresebb az 1576. évi gyűlés volt, amelyet Méliusz Juhász Péter vezetett. Az egyháztudós nevéhez fűződnek a „csengeri hitvallás” néven ismertté vált tézisek.

 

Fotó: Szatmári Zoltán  Fotó: Szatmári Zoltán

Az épület 18. század közepéről származó, népi motívumokkal gazdagon díszített, festett barokk stílusú kazettás mennyezete – amely 126 teljes kazettából és egy fél kazettasorból áll – magával ragadó látvány, Felsőbányi Asztalos István nevéhez fűződik. A hajót díszítő pompás kazettákat többnyire szimmetrikus virágok ékesítik, csokrok, koszorúk, liliomok, tulipánok csodálhatók meg rajtuk. A templom másik éke az épülethez csatlakozó hatalmas, hatszögű hatszintes templomtorony, amelynek érdekessége, hogy alaprajza nyolcszögű.



3. Csengersima – Noé bárkája a Csengeri járásban

 

 

Fotó: temple-tour.eu


A község neve – amely a Simon személynévből alakult ki rövidüléssel és kicsinyítő-becéző képzővel – a 14. század elején bukkant fel először az írott forrásokban. Román stílusú, 13. századi református temploma egyhajós, a legrégebbi épület a Szamos-parti egyházi emlékek között. Falait téglából készítették, kontytetős teteje és a tetőgerincet díszítő gúlasisakos tornyocskája vonzza a templomok iránt érdeklődő utazó szemét.

 

Fotó: Szatmári Zoltán  Fotó: temple-tour.hu

Az épületet a 18. század elején építették újjá, a község új birtokosai, Tunyogi Korda Mihály és felesége elképzelései alapján, akik a tatárok által 1717-ben felgyújtott templomot szerették volna helyreállítani. Barokk stílusú, 56 táblából álló festett famennyezete később, 1761-ben készült el. A piros és fekete színű osztólécekkel tagolt darabok motívumokban gazdagok, növényi és állatábrázolások, pl. sárkány, kerub, sas díszítik, de kiemelkedő Noé bárkája vagy a pünkösdre utaló szél megjelenítése is. A templom műemléki helyreállítása az 1960-as évek végén kezdődött, és 2000-ben fejeződött be.



4. Bánhorváti – Pelikán a szószékkoronán

 

 

Fotó: Szatmári Zoltán  Fotó: Szatmári Zoltán


A Lázbérci Tájvédelmi Körzet keleti határán fekvő település a vadregényes Bán-patak völgyében várja az arra járó kirándulókat. A műemlékekben gazdag falu neve először a 13. században bukkan fel írásos emlékeinkben. Három temploma közül a legrégebbi a 14. századra datálható festett kazettás református templom, amelyet tornyával együtt a 18. század elején alakítottak át. Ekkor építették rá a zárt fából készült toronysisakot, és került fel a kakas a tetejére.

 

Fotó: Szatmári Zoltán


A templomba lépve a látogatókat 144 festett táblából álló kazettás mennyezete bűvöli el. Az egyforma díszítésű alkotások között azonnal feltűnik a pompás királykazetta, amelynek tanúsága szerint a templom a 18. század végén újabb felújításon esett át, amelyet „Jó Istene dicsőségére és a maga lelke javára végeztek el Tts. Katona Mihály predikátorságában.” A copf stílusú kő szószékét és pelikános szószékkoronáját a 18. században készítették. A templomnak három harangja van, amelyeket Szlezák László öntött 1930-ban. Az udvaron található Kálvin János szobra, amelyet a húszas évek elején avattak fel.




5. Drávaiványi – Kardos sellő és galamb olajággal

 

 

Fotó: Szatmári Zoltán

A Baranya megyei pici falu késő barokk stílusú temploma a 18. század végén épült, az ormánsági építészet egyik legszebb emléke. Mennyezetét 167 festett kazetta borítja, egy-egy sorban kilenc, a félkörös apszisnál összesen hét darabot csodálhatsz meg a gyönyörű alkotásokból. A kazettákat fürkészve azonnal feltűnik a középen elhelyezkedő napkorong, amelyben az ún. királykazetta található az alkotók és a készítés időpontjára (1792) vonatkozó adatokkal.

 

Fotó: Szatmári Zoltán  Fotó: Szatmári Zoltán

Figyelemre méltó az Ormánság református templomaiban egyedülálló másik figurális ábrázolás is, a kardot tartó, halfarkú, koronás női alak, mellette egy hallal és a csőrében olajágat tartó galambbal. A sellő kardjával az embereket az özönvízre, a bűnök büntetésére figyelmezteti, míg az olajág, a galamb és a hal az özönvizet követő békét jelképezi. A mennyezetkazetták színe sárga, bordó, fehér, kék és sötétkék, amelyekre stilizált virágmintákat álmodott díszítőjük, feltehetőleg Gyarmati János vajszlói asztalos. A népies rokokó jegyeit a templom berendezésén, a szószéken, a festett karzaton, a padokon, a Mózes-széken fedezheted fel.



A cikk megjelent a Turista Magazin 2015. júniusi számában.
 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. június
Majoros Ildikó:
Kéken is az égig
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...