MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2015.06.21. 09:00,   Szöveg: Nagy Loránd István,   Fotó: Shutterstock

Őshonos páncélosunk, a mocsári teknős

A Kárpát-medencében csupán egyetlen faja őshonos a teknősök (Testudines) népes rendjének. Nem más ő, mint a mocsáriteknős-félék (Emydidae) rendkívüli sokféleséggel jellemezhető családjába tartozó mocsári teknős (Emys orbicularis).

Hazánkban természetes és mesterségesen létesített tavakban, mocsarakban, lápokban, folyók holtágaiban és öntözőcsatornákban él. Kifejezetten kedveli az iszapos fenekű, növényzettel dúsan benőtt, csendes vizeket. A szárazföldön meglehetősen esetlenül és lassan, a vízben viszont annál fürgébben és ügyesebben mozog.

Ragadozó állatként férgeket, különböző lárvákat, rákokat, puhatestűeket, békákat, kisebb termetű, legyengült vagy beteg halakat, kis mennyiségben pedig növényi eredetű táplálékot, vízinövényeket is fogyaszt. Az elpusztult állatok tetemeit sem veti meg. Napközben vízen lebegő fatörzseken vagy bedőlt fák ágain, ritkábban a parton napfürdőzik. Nem szereti, ha háborgatják – a legkisebb gyanús jel, és máris a vízben terem.

Árulkodó tekintet

A nemek elkülönítésének talán legegyszerűbb módja, ha belenézünk kiszemelt teknőseink szemébe. Hímeknél a szivárványhártya narancsszínű (olykor vöröses, barnás árnyalattal), míg a nőstényeknél sárgás vagy fehéres tónusú. A szexuális dimorfizmus másban is megnyilvánul: a „gyengébb nem” képviselőinek farka testükhöz viszonyítva rövidebb és vékonyabb tövű, mellső lábaik karmai kevésbé erőteljesek, haspáncéljuk pedig domborúbb és rendszerint jóval világosabb, mint a hímek esetében. Fontos hangsúlyozni, hogy az ivari kétalakúság csupán egy bizonyos testméret elérését követően válik szembetűnővé a mocsári teknősöknél. 100 mm alatti hátpáncélhossz esetén gyakorlatilag lehetetlen az alaktani bélyegek alapján történő ivarmeghatározás.


Család és pihenés

A májusi párzást követően a nőstények maguk ásta parti gödrökbe rakják le ovális tojásaikat június végén vagy július elején. Az augusztus–szeptemberben kikelő apróságok mindössze 2 cm-esek. A mocsári teknősök rendszerint októberben vonulnak téli nyugalomba – az esetek többségében az iszapban vészelik át e zord időszakot. A pihenő március közepéig vagy április elejéig tart.

Fajtársak, mégsem egyformák

A mocsári teknősnek jelenleg 13 – egyes kutatók szerint 14, míg mások szerint 15 – alfaját különítjük el, amelyek 5 alfajcsoportba sorolhatók be. A magyarországi állomány egyedei az ún. törzsalakhoz, s ennek megfelelően az orbicularis-alfajcsoportba tartoznak (Emys orbicularis orbicularis). A kifejlett hazai hímek hátpáncéljának hossza 111–195 mm, míg a nőstényeké 101–180 mm.

Hobbiállatból vetélytárs

Az Amerikából származó, kezdő terraristák által kedvelt vörösfülű ékszerteknősről (Trachemys scripta elegans) már bizonyára mindenki hallott. Mint ahogy az is köztudott, hogy a hobbiállatokat előbb-utóbb megunják a „gondos gazdik”, az egykori kedvencektől pedig valahogy meg kell szabadulni... A vörösfülű ékszerteknős szabadon engedett egyedei komoly vetélytársai lehetnek a mocsári teknősnek, mivel az újvilági rokont remek „versengőnek” (kompetitornak) teremtette a természet.

 

Kiemelt oltalom
o A mocsári teknős (Emys orbicularis) a védett állatfajok közé tartozik hazánkban. Természetvédelmi értéke egyedenként 50 000 Ft.

 

 


 

 

Megjelent a Turista Magazin 2013. októberi számában.
 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
151617
18
192021
22232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...