MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.02.27. 08:06,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Orbán Zoltán - MME, Szatmári Zoltán, Lánczi Péter - TM

Keselyű a lakótelepen, vándorsólyom a Bazilikán

Fakó keselyű, vándorsólyom, énekes hattyú, vetési lúd, zöld küllő, bíbic. Ezeket a madárfajokat nem egy nemzeti parkban, hanem a fővárosban látták, nem is olyan régen. Talán sokan nem is gondolják, de Budapest természeti képe európai viszonylatban is különösen gazdagnak számít. Érdemes hát nyitott szemmel járni.

 

Európában eddig körülbelül 770-780, Magyarországon körülbelül 410 madárfajt láttak már, Budapesten a múlt év végéig kb. 270 madárfaj került szem elé. A számok is bizonyítják, hogy a főváros különösen változatos élőhelyekkel rendelkezik, ami sok madárfaj számára vonzó.

 

Fotó: Orbán Zoltán - MME

 

 

A megszállottak

 

A madármegfigyelés hatalmas divat Nyugat-Európa országaiban, például Dániában, Németországban vagy Nagy-Britanniában, de itthon is egyre többen vannak már. A legelszántabb kemény mag 100-150 ember lehet, akik között olyan szakmailag felkészült madarászok is vannak, akik külföldön is vezetnek túrákat.

 

Fotó: Orbán Zoltán - MME


A twitcherek, a megszállott madarászok nem sajnálják a fáradságot azért, hogy az ország távoli csücskébe is elmenjenek egy-egy újonnan látott, ritka madárfaj kedvéért. Ahogy ez történt például 2015 utolsó napján, amikor egy Naumann-rigó tűnt fel a budapesti Népligetben, és másnapra már közel ötven madarász figyelte a népligeti fákat. Voltak, akik egy zempléni, szilveszteri madarászásra érkeztek meg éppen, mikor meghallották a rigó hírét, így azonnal indultak is vissza a fővárosba.

 

 

A megszállott keresés a fővárosi Népligetben

 

 

De hogy miért ilyen nagy szám ez a madár? Egy Európában is ritka, távol-keleti kóborlóról van szó, melynek csak egyetlen hazai előfordulási adata volt korábban, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárában volt egy kitömött példány. Az 1956-os harcokban azonban egy gyújtóbomba találat miatt a Madárgyűjtemény, és vele együtt a bizonyító erejű preparátum is elpusztult, így hazánkban előfordult fajok listájából ki kellett, hogy vegyék a madarat.
Az egyik legutóbbi ilyen alkalom, amikor az ország minden tájáról útra keltek a madarászok, 2016. októberében volt, amikor két fiatal fakó keselyű szállt le az egyik budatétényi lakótelep fűtőházának kéményére.

 

Fotó: Orbán Zoltán - MME

 

A madarak közel két napig pihentek itt, mielőtt visszatértek volna Szerbiába vagy Horvátországba, ahol kisebb állományaik élnek.

 

 


A madarászok számos listát is vezetnek az általuk megfigyelt fajokkal kapcsolatban. A jelenlegi csúcstartó, aki eddig a legtöbb fajt látta az ország területén, 376 fajnál jár. Van, aki már idén 125 fajt látott, és van olyan szerencsés is, aki ki sem mozdult saját kertjéből, és így látott 231 fajt. Persze esetében nem egy városi kertről, hanem egy dél-alföldi tanyáról beszélünk.

 

Bükköstől a mocsárig

 

Ha valaki most kezdene madarászni, egy jó határozóval és egy távcsővel nem is kell messzire mennie, akár Budapest belvárosában is számos fajt láthat. Én csak az elmúlt két napban, jártamban-keltemben, a kertben, a városban, buszon ülve, villamos után futva, 25 fajt számoltam meg. Ez persze semmi ahhoz képest, amit a budapesti listavezető látott eddig, ő már 247 budapesti fajnál jár.

 

Fotó: Orbán Zoltán - MME

Maddárlesen


„Budapest világviszonylatban is nagyon változatos élőhelyekkel rendelkező nagyváros. Budán középhegységi növénytársulásokat találunk, a Merzse-mocsár vizes élőhely, az Újpesti Homoktövis Természetvédelmi Terület  pedig pont olyan mintha a Belső-Kiskunságban lennél”-
mondja Orbán Zoltán, az MME szóvivője, aki szerint számos jó madarászós hely van a fővárosban.

 

Fotó: Szatmári Zoltán

Merzse-mocsár

 

„Most, így tél végén a nádas, bokros területeket vagy a nagy parkokat érdemes felkeresni, például a Népligetet, Városligetet, Gellért-hegyet, Óbudai-szigetet, Margit-szigetet. Érdemes körülnézni a Duna mentén is. A téli hidegben főleg ott lehetett sok madarat látni, ahol nem fagyott be a víz, például az Óbudai-sziget északi csúcsánál vagy soroksári kis-Dunán. Nemrégiben például ott, a szennyvíztisztító befolyójánál láttak énekes hattyút is. Különösen gazdag a XVII. kerületben található Merzse-mocsár madárvilága, mely az egykori Rákosi-mocsárvidék egyik utolsó képviselője.”

 

Vándorsólyom a Bazilikán, tőkés réce a múzeum tetején

 

Az idei télen egyébként a szokásosnál kevesebb madarat lehetett látni. A tél ugyanis nemcsak nálunk, de egész Eurázsiában enyhén indult, így nem jöttek le a madarak, amelyek meg itt voltak, elegendő élelmet találtak a külterületeken. Minderre aztán jött a nagy hideg, ami még a kevés itt lévő madarat is elűzte délre.

 

Fotó: Orbán Zoltán - MME

Egy budapesti fenyőrigó


Így tél végén, tavasz elején az etetők környékén már várhatóan a magevők lesznek majd többségben, például meggyvágók, tengelicek, erdei pintyek. A januárban nagy csapatokban megjelenő fenyőrigók már elmentek, a vetési varjak még itt vannak, de hamarosan ők is visszatérnek fészkelőhelyeikre. A város különböző pontjain feltűnő hatalmas csapatok főleg az orosz területekről érkeztek ide telelni. A hazai állomány a most láthatónál jóval kisebb, úgy 23 ezer példány lehet. A korábbi évtizedek vadászata és az élőhelyek beszűkülése miatt ez kb. a 10 %-a annak, ami még a 80-as években is előfordult hazánkban.

 

Fotó: Orbán Zoltán - MME

Vetési varjak a nagyvárosi dzsungelben


A Duna városi szakaszain most leggyakrabban dankasirályokat, kárókatonákat vagy tőkés récéket látni. Ez utóbbi faj a leggyakoribb vízimadár a fővárosban, de azért olykor-olykor ő is tud feltűnést kelteni, például egy rendhagyó fészkeléssel. Az ötvenes években egy pár a Szépművészeti Múzeum tetején rakott fészket, és a tojó a fiókákat a csőrében vitte le az állatkerti Nagy-tóra.

 

Fotó: Lánczi Péter - TM

Sirályok tutajoznak egy jégtáblán a Margit-sziget előtt

 

A belváros másik emblematikus épületének, a Szent István Bazilikának a tetejére mostanság is érdemes néha felnézni, ott ugyanis telente egy vándorsólyom tanyázik. Az első madár még nevet is kapott, ő volt Piri, aki 1999-ben bújt ki a tojásból és 2004-ben látták utoljára a Bazilikán. Később azonban egy másik madár átvette a helyét, és ő az idei télen is feltűnt itt.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Madarak és emberek

Már hazafelé tart az első jeladós gólya

Vadregényes mocsárvilág a fővárosban


 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. január
H K Sze Cs P Szo V
01020304050607
08091011121314
151617
18
192021
22232425262728
293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. december
Tóth László:
Téli rajz
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...