MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2018.08.11. 09:50,   Szöveg: Szigeti-Böröcz Ferenc,   Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

A Vértes esszenciája egy panoráma-tanösvényben

A 2014-ben átadott tanösvény állítólag a hegység legszebb panorámáját nyújtja. Szerintem sokkal inkább a Vértes esszenciáját adja, mind panorámában, mind útvonalában: a telepített fenyvesből először az ország talán legszebb dolomitkopárjaira mászunk fel, hogy aztán egy, kicsiny, de nagyon látványos, bükkössel teli völgybe ereszkedjünk le. A Vértes változatossága az igazán magával ragadó panoráma! 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

 

Csákberényről sok minden eszébe jut a nyílt szemmel járó természet- és kultúrajárónak: a falu határában a föld alól előbújó metrószerelvény; a településről Csókakőre vezető Ezerjó borút és a közvetlenül az orondi szőlők fellett magasodó látványos sziklák; vagy éppen a Csákvár felé a főút két oldalán álló kopár, már-már szürreális „buckák”, melyek sok filmes képzeletét is megihlették már. Ha az ember tüzetesebben megvizsgálja a térképet, könnyen feltűnhet a falu feletti, turistautak által nem érintett Meszes-völgy is, amely a csatlakozó völgyhálózattal igazán vadregényes tájat takarhat a térkép szerint. Ebbe enged bepillantást a falu határában álló Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum mellől induló Vértesi Panoráma tanösvény.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

A múzeumba viszont sajnos nem jutottunk be: műszaki okok miatt zárva volt, és falubéli ismerőseink meglehetősen gyakran találták már zárva az egyébként gyönyörűen kialakított múzeumot. A múzeumlátogatással egybekötött tanösvény-látogatás igazán ideális gyermekprogram lehet, de mielőtt belemennénk a hasonló létesítmények kapcsán gyakran felmerülő fenntarthatóság kérdésének megvitatásába, gyorsan kárpótolja tudásvágyunkat a múzeum mellett kiállított boksa, s a szénégetés folyamatát szépen leíró tábla. A tanösvény eligazító táblájától viszont nem lettem lelkesebb: neve alapján a szokásostól eltérő tanösvényre számítottam, valami kunszttal, érdekességgel, helyi legendákkal, mesékkel és játékkal, de a tábla alapján az egyébként érdekes erdei folyamatokat szakszavakkal leíró, csöppet sem az élményekre koncentráló, vagy bármilyen módon játékos tanösvényt vizionáltam.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

Szerencsére azonban részben tévedtem: bár a tanösvény ’tananyaga’ korántsem új és újszerű, de a 4,6 km hosszúságú túra annyira változatos terepen halad, hogy a táj varázsa mindent vitt, felnőtteknél, gyerekeknél egyaránt. Ráadásul egyedi festése és egyértelmű jelzései miatt a tanösvényen eltévedni is lehetetlen.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

Az alapkoncepció a szokásos: a gyalogos, kerékpáros, vagy lovas kirándulók megismerhetik a Vértes hegység déli lejtőinek és völgyeinek jellemző természetes és ember alkotta természeti környezetét, azaz különböző erdőtársulásait. A talajviszonyoktól és domborzattól függően sziklagyepek, karsztbokorerdők, száraz tölgyesek, bükkösök, cseresek és kultúrerdők váltják itt egymást, de kifejezetten meglepő sűrűségben és közelségben, s ez adja a túra (és egyben a Vértes) általam semmi máshoz nem hasonlítható báját.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc


Az időutazásnak is felfogható tanösvény először telepített fenyvesben visz felfele egy gerincen, ahol a táblák egyszerűen, de korrekten írják le, miért is volt fontos a tájidegen fenyőkkel teleültetni a falvak felett található, régebben intenzíven használt és ezért jelentősen erodált hegyoldalakat, de azt is, hogy a fenyő miért és hogyan pusztul napjainkban, illetve, hogy egy kis odafigyeléssel hogyan adja át helyét a természetes növénytársulásoknak. Pont mikor ez utóbbit olvassuk a harmadik táblán, egy varázsütésre megváltozik a táj: a fák alacsonyak, a táj pedig ligetes lesz, és feltűnnek a ritka növényeknek otthont adó gyönyörű sziklagyepek. Megérkeztünk a cserszömörcés, virágos kőrises karsztbokorerdőbe, amely minden bizonnyal ősszel mutatja meg igazán mesés arcát, amikor is a cserszömörce felveszi színes ruháját.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc


Aztán az út kivezet bennünket az erdőrezervátumnak otthont adó Meszes-völgy fölött álló sziklabércre, ahonnan valóban meseszerű a kilátás: nem is annyira a délre nyújtózó messzi táj, hanem a Meszes-völgy két oldalán, illetve a becsatlakozó kisebb völgyek közötti gerinceken elszórtan sorakozó zárt sziklagyepek vonzzák a tekintetet.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

A kitérő után a tanösvény nemsokára élesen balra kanyarodik, s beereszkedik a szomszédos Pénzverő-völgybe. Fejünk felett pár tíz méterre látjuk a sziklagyepek alját, itt azonban ősi bükkös zord homálya fogad. Az egymáshoz ennyire közel eső, merőben eltérő erdőtársulások teszik igazán varázslatossá számomra a Vértest.

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc


Érdemes a leszakadt sziklatömbök mohás párnái mellett pihenni és szemlélődni egyet, az út innen gyorsabb menetben, kevesebb megállóval vezet vissza a múzeumhoz (közben találunk még egy bájos Mária-képet, ami szintén szemlélődésre csábít).

 

Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc  Fotó: Szigeti-Böröcz Ferenc

A Vértesi Panoráma Tanösvény igazi „vetélytársa” a szomszédos, Csákvár felett található Haraszt-hegyi tanösvénynek, és együtt igazán jó okot szolgáltatnak arra, hogy akár gyerekekkel, akár nélkülük megtudjuk, miért is egyedülálló a maga nemében a gyönyörű Vértes.

 

További gyerkőcös túracélpontokat a Túracipellő blogban olvashatsz.

 

 A térkép forrása: provertes.hu

 

Kapcsolódó cikkeink:

Menedékház gyerekkel: irány a Kő-hegy

Tevelesen a Pilisben

Meseországban túráztunk





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. október
Garai Szilvia Ilona:
Szúnyogcsípés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...